Furta
A település Hajdú-Bihar megye déli részén, Berettyóújfalu város vonzáskörében, a Debrecent Szegeddel összekötő 47-es számú főútvonal mellett, a megyeszékhelytől 50 km-re, Berettyóújfalutól 15 km-re délre, Békéscsabától 82 km-re északkelet irányában terül el. Lakosságszáma (2018.01.01-jén): 1 174 fő, belterülete 261 ha-t, külterülete 4024 ha-t foglal magában.
Vasúthiányában csak közúton közelíthető meg. A falu a „Berettyó és Körös Sárrétjének” a területén fekszik, azaz a 42,85 km2 kiterjedésű furtai határ a Bihari-síknak nevezett kistáj nyugati részén terül el.
A kistáji kataszter Bihari-sík néven hozott itt létre önálló kistájat. A kistáj 750 négyzetkilométer nagyságú. Hozzátartozik Zsáka a közelében lévő Furtával, Vekerddel, Darvassal, Csökmővel együtt.
Természeti-táji adottságok
A Bihari-sík nagyobbik, Ny-i felén fekvő Furta is azzal a tájtípussal írható le, amely jellemzően hordalékkúpok és folyóhátak közé zárt, közepes talajvízállású, gyenge lefolyású ártéri síkság, ahol a szikes talajok különböző típusai (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok) jöttek létre. Emiatt a tájrész hasznosításában is sok a gyenge legelőnek használt szikes puszta, de megtalálható itt a kultúrsztyep is. A szikes talajok aránya Furtán meghaladja az 50 %-ot is.
A kistáj az Alföld legjellegzetesebb süllyedék-területe, miután a Berettyó- és Körös-vidék a Tiszántúl nagy víz- és üledékgyűjtője, erózió bázisa volt. 
A Bihari-sík éghajlata mérsékelten meleg-száraz, de a K-i részén inkább mérsékelten meleg – mérsékelten száraz. A hőmérséklet évi vegetációs időszaki átlaga 10,2 0C és 17,2 0C. A legmelegebb nyári napokon mért maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,1-34,3 0C, míg a leghidegebb téli minimumoké -17,0 és -17,5 0C közötti. Az évi csapadékmennyiség Furta településen kevéssel 550 mm alatt marad.
A hőmérséklet nagyobb szélsőségei, a felhőzet és a csapadék alacsony értékei miatt gyakoriak az aszályok.
A furtai földek minősége gyenge, értékük átlagosan 17 aranykorona körül mozog.
A mezőgazdaságilag hasznosítható területek jellemző kultúráját alkotják a szemestakarmányok, a cukorrépa és a lucerna, s igen fontos a természeti adottságokhoz jól igazodó, részben legeltető állattenyésztés (juh, szarvasmarha), valamint a liba és az egyéb aprójószág.
Az alapvetően kedvezőtlen talajadottságok hátrányos hatásait a gazdag flóra- és faunavilág, a sárréti-bihari falvak jellegzetességeit és arculatát mindmáig megőrző falukép, a messze földön híres népzenei- és népművészeti kultúra (pl. a furtai hímzés, a citerazenekar) ellensúlyozzák, illetőleg változtatják előnnyé.
Természetes növénytakarója a füves puszta, szórványos facsoportokkal. Ragadozó állat a menyét, róka, rágcsálója a mezei nyúl. Leggyakoribb madarai a veréb, bíborpacsirta, fecske, varjú, ölyv stb. Nagy számban él itt a fácán és a fogoly, valamint a védett túzok is.
A furtai határban reménykeltő kőolaj-és földgázkutatások folynak.